Amikor megfogalmazódik a gondolat, hogy szeretné valaki külső homlokzati szigeteléssel ellátni házát, akkor a folyamat első lépcsőfoka
a szigetelni kívánt felület kiszámítása.
Azért is osztom meg önökkel a tapasztalataimat hőszigetelés felmérések ügyében, hogy bemutassuk, hogy kellő odafigyeléssel, és alapossággal egy magát „laikusnak” tartó ember is neki merjen állni megmérni a saját házát, hogy tájékozódni tudjon a piacon az árakról.
Természetesen nagyon sok apró, de annál fontosabb mozzanata van a folyamatnak.
Első lépésben jó tanács, hogy
készítsünk néhány képet a szigetelni kívánt felületről.
Ezeket a képeket ha megnézi egy kivitelező már le tud vonni több fontos következtetést azzal kapcsolatban hogy milyen szerszámokkal, esetleg mekkora állványzattal kell majd készülni a munka elvégzéséhez. A felület láttán az is megállapítható, hogy elég lesz e például a polisztirol ragasztót használni a felület homogenizálására, vagy a hibás falrészek rendbehozatalára vakolóhabarcsot kell használni a kiterjedés miatt. Ezen fotók alapján az is megállapítható, hogy bádogosra szükség lesz e, hiszen ha a kiválasztott szigetelőlemez vastagsága indokolja akkor a tető külső síkját meg kell toldani, hogy a szigetelésen túl lógjon.
A képek elkészítése után az
egy síkba eső homlokzatok nagyságát kell kiszámolnunk.
A falsík hosszát meg kell szoroznunk a homlokzat magasságával. Ilyenkor még nem kapunk végleges eredményt az aktuális oldalfallal kapcsolatban, hiszen le kell vonnunk az erre a síkra eső ablakaink és ajtóink méretét. Miután ezeket a méréseket elvégeztük nyílászáróink káváinak megmérése a következő lépés, hiszen a szigeteléssel az ablakoknál be kell fordulni a hőhidak lezárásának érdekében. Ilyenkor tudjuk meghatározni, hogy milyen vastagságú polisztirolt válasszunk ezekre a felületekre (2cm; 3cm).
Miután alaposan körbe jártuk az épületet, következő lépésként meg kell határoznunk, hogy
milyen magasságig érjen a lábazati zóna.
Mivel a lábazat egy víznek jobban kitett terület, ezért zárt cellaszerkezetű polisztirolt kell itt alkalmaznunk. A lábazati szigetelő lemezek általában néhány centiméterrel vékonyabbak mint a homlokzati szigetelő lemezek, ezáltal a homlokzaton lefolyó víz lecseppen a földre.
A két zónát alumínium lábazati indítóprofillal választjuk el egymástól.
Az indítósín mindig megegyező vastagságú a homlokzati szigetelőlemezzel, és a szükséges mennyisége: az épület kerülete, ebből levonva az összes ajtó szélességét.
Fontos megvizsgálni a régi vakolat minőségét, hiszen ha fel van táskásodva, vagy vizesedve akkor rászigetelve nagyobb kárt okozhatunk mint hasznot. A sérült falrészeken le kell verni a vakolatot és újra húzni habarccsal, vagy polisztirol ragasztóval. Amennyire lehet homogén felületre kell felraknunk a szigetelő lemezeket.
A hőszigetelő tárcsás dűbelek hosszát is úgy kell megállapítani, hogy:
szigetelő lap vastagság+ régi vakolat vastagsága+ 4 cm,
hogy a megfelelő kapaszkodási mélység meglegyen.
A hőszigetelés kivitelezés előtt elkészített képeket nem csak arra tudjuk használni, hogy kiderítsük milyen sajátosságai vannak az épületünknek a munka szempontjából, hanem arra is, hogy a külső falsíkon elhelyezett tárgyak hova is kerüljenek vissza. Ilyen tárgyak lehetnek esetlegesen a klíma kültéri egységek, a külső világító testek és reflektorok, valamint a házszámok és utcanév táblák is.
Ne feledjék, ha megfontoltan, és alaposan végezzük el a felmérést, akkor annál kevesebb előre nem tervezett költséggel fogunk találkozni a kivitelezés során.
Jó munkát kívánunk!
Sejber Dániel
termékmenedzser
