Egy háztartásnál akkor beszélünk energiaszegénységről, ha az ott lakó nem képes befűteni az otthonát az elvárt hőmérsékletre. Ennek oka legtöbbször a pénz. Nincsen meg az anyagi háttér.
Angliában határozták meg eddig az energiaszegénység definícióját: „ az energiaszámlákra fordított jövedelemarány országos középértékének kétszerese, ami nálunk 34%, az Energiaklub kutatása alapján”. Ez azt jelenti, hogy körülbelül a lakosság 10%-a az összes keresetének legalább harmadát az energiaszámlákra költi.
A The European Fual Poverty and Energy Efficiency (EPEE) adatai szerint 50-125 millió embert érint egész Európában az energiaszegénység és az előrejelzések szerint ez a szám növekedni fog a gazdasági körülmények miatt.
Érdekességek: Németországban az emberek a jövedelmük 6%-át költik a számlák kifizetésére. A románok és a britek a bevételek 10%-át a lengyelek 16%-ot fizetnek fűtésre. Magyarországon pedig 30%-ot.
A probléma orvoslása: „szigeteléssel, ajtó-, ablakcserével és korszerű fűtésrendszerrel a lakástulajdonosok évtizedekre csökkenthetik az energiaszámlát” – mondta Aszódy Tamás.
A KSH 2012-es adatai szerint a magyar háztartások átlagban havonta 73 000 forintot költenek a rezsiköltségre, amelyből a fűtésköltség 42 000 forint.
Az Energiaklub felmérése alapján az energiaszegénység leginkább a vidéki nyugdíjas lakosokat érinti, akik családi házban élnek és gázfűtést alkalmaznak.
