Napjainkban az utólagos hőszigetelés egyre jobban terjed kis hazánkban is, akárcsak a nyugati országok körében.
Az új építésű lakóházak esetében már elengedhetetlen. Bolygónk erőforrásai folyamatosan fogyatkoznak, ezért saját érdekünk, hogy csökkentsük az energiahordozók felhasználását. Fontos megemlíteni, hogy megfelelő hőszigeteléssel jelentős rezsit takaríthatunk meg.
Szigeteletlen házak esetében a hőveszteség eloszlik az egyes lakórészeket határoló szerkezeti egységek között. Nagyságrendileg ezek a következőképpen alakulnak:
• Tető: 25 %
• Homlokzat: 25-30 %
• Nyílászárók: 20 %
• Pincefödém: 15 %
Minél rosszabb az adott falazatunk hőszigetelő képessége annál nagyobb javulást, látványosabb eredményt érhetünk el utólagos homlokzati szigeteléssel. Egy B30-as téglából épült fal 15 cm vastagságú polisztirollal történő leszigetelése esetén az addig távozó hőveszteség 80-90%-át is megtakaríthatjuk. Mi sem jelzi jobban, hogy ez megéri. A teljes beruházás mindösszesen 4-5 év alatt megtérülhet és egy energia hatékony épületet magasabb áron is lehet értékesíteni.
A homlokzati hőszigetelő rendszereket nem véletlenül helyezik a falazat külső felére. A belső és a külső hőmérséklet így nem a falainkban egyenlítődik ki. A szigetelés védelmet ad az egész szerkezetnek, hiszen csökkenti az éves hőingadozását, ebből kifolyólag évtizedekkel megnőhet a fal élettartama.
A hőszigetelő anyagok megvásárlása mellett fontos még a kivitelezés minősége is. Minden esetben figyeljünk arra, hogy az anyagokat a megfelelő módon, és megfelelő anyagszükségletek figyelembe vételével hordják fel a falazatra. Be kell tartani, és tartatni a kivitelezési előírásokat! Ez lehet az időt álló szigetelésünk egyik kulcsa.
A szigetelés fontossága mellett szól az egészségügyi megfontolás, hiszen nehezebben telepedik meg a penész falaink belső sarkainál. Így csökken a légúti megbetegedések kockázata.
Az utólagos homlokzati hőszigetelés tehát nem csak egészségi állapotunkat javítja, hanem hosszabb távon pénztárcánkra is jó hatást gyakorol.
