Országszerte biztosítjuk a házhozszállítást: Polisztirol alapú hőszigetelés rendszerek, kőzetgyapot és ásványgyapot alapú hő és hangszigetelő rendszerek, ragasztók, vakolatok, kiegészítők teljes palettája…
"*" a kötelező mezőket jelöli
De mit tehetünk akkor, ha minél gyorsabbak akarunk lenni, amint lehet?
Téli időszakban, az időjárási körülmények megakadályozzák a külső, homlokzati hőszigetelést, így most az épületen belül elvégezhető szigetelési formákról szeretnék néhány szót ejteni.Lakóépületünk különböző szerkezeti elemeinek belülről történő hőszigetelésre is több kézen fekvő megoldást tud ajánlani a JOLA önöknek.
1. Paroc UNS37 Z táblásított kőzetgyapot
2. Knauf Naturoll Pro 039 tekercses ásványgyapot
Mind a két anyagféleséget jól használhatjuk válaszfalakban, tetőszerkezetek belülről történő szigetelésénél, vagy nem járható padlásterek szigetelésénél. A hőszigetelő képességén kívül mind két anyagnak jó a hangszigetelő képessége is, valamint A1-es tűzveszélyességi osztályozásuk miatt gyakorlatilag nem éghetők.
-Nem járható padlásterek födém szigetelésére kollégáim a szaküzletben legtöbbször a tekercses anyagot szokták ajánlani. A kivitelezés nagyon egyszerű, így akárcsak én, kollégáim is buzdítani szokták a kedves vásárlókat, hogy saját kezüleg egy laikus is könnyedén boldogul ezzel a szigetelési formával. A tekercseket minden esetben két rétegben kell az aljzatra lefektetni. Amire figyelni kell, hogy a tekercsek találkozási pontjai ne essenek egymás fölé. Ezt nevezzük eltolt rétegrendnek. Ezen kívül a lakótér felől, tehát az anyag alá párazáró fóliát kell lefektetni, hogy megakadályozzuk a pára bejutását a szigetelőanyagba.
– Szarufák és gerendák közé a Paroc Uns 37Z táblásított kőzetgyapot amelyet legtöbbször keresnek vásárlóink országszerte. Ez az anyag jól, és könnyen formálható/alakítható. Az anyag és a fűtött lakótér közé párazáró fóliát kell felhelyezni, a szigetelés másik oldalára pedig páraáteresztő fóliát rakunk, ezzel biztosítjuk a szigetelés szellőzését, megelőzve a penészedést.
Szálas anyagok mellett télen is használhatunk polisztirolt, ha például pince födémet szeretnénk szigetelni. A homlokzaton megszokott minimum 80-as számmal ellátott anyag helyett itt elegendő a sokkal kevésbé terhelhető 30-as vagy 70-es számmal jelzett nikecell. Polisztirolragasztó segítségével a táblákat egyszerűen felragasztjuk a pincehelyiség plafonjára. A vastagság tekintetében azt mondhatom, hogy minél vastagabb annál jobb. Arra mindenképpen ügyeljünk, hogy a felragasztás után a felületet minden esetben vakolni kell.
Terhelhető polisztirol/ásványgyapot felhasználási forma, amikor teli alap hiányában az aljzatát szeretnénk hőszigetelni házunknak. Ilyenkor az EPS 100 vagy EPS 150 keménységű, köznyelven lépésálló polisztirolnak nevezett anyagot használhatjuk fel. Mindig ügyeljük arra, hogy a nikecell lapok fölé valamilyen nyomáselosztó felületet kell elhelyezni, legyen az furnérlemez, vagy vékony betonréteg. Ezek a polisztirolok hiába sokkal keményebbek a homlokzaton használt fajtáknál, a pontszerű nyomást nem bírják jól és beszakadhat az anyag akár egy lábnyomtól is. Ugyanerre a felhasználási formára kapható lépésálló kőzet- és üveggyapot is, így a vásárló több anyagból tudja megválasztani a számára megfelelőt.
Remélem ismét hasznos információkkal szolgálhattam.
Kedves olvasó. Bizonyára önökben, vagy ismerősükben is megfogalmazódott már a kérdés, hogy vajon
Kezdjük talán a legkézenfekvőbbel, ami talán mindenkinek elsőre eszébe jutna, a homlokzattal. Ha már szóba került, akkor fontos megemlíteni, hogy az elavult régi ablakok új, hőszigetelt nyílászárókra történő lecserélése is részét képezi a homlokzati hőszigetelésnek. Emellett a homlokzatra több féle anyagból is választhatunk:
Első sorban mindenkinek talán a polisztirol, más néven hungarocell jutna eszébe. Legtöbbször az EPS rövidítéssel találkozhatunk vele kapcsolatban. Homlokzat tekintetében az EPS 80 a kézenfekvő, hiszen elég kemény ahhoz, hogy ellenálljon a időjárási körülményeknek. Két fajtája van a fehér és a grafit adalékanyaggal ellátott. A Grafit adalék kisebb vastagság mellett nagyobb hőszigetelési képességet biztosít. Akkor lehet indokolt a használata, ha például a telekhatárra épült ház szigetelése nem, vagy csak kis mértékben lóghat át a szomszédos telekre.
Teljesen más szerkezetű anyag, amit a homlokzati szigeteléskor használhatunk a vakolható táblásított kőzetgyapot. A bazalt olvadékából különleges eljárással készülő anyag szálai közé levegőt pumpálnak a gyártáskor, és így biztosít kimagasló hőszigetelő képességet. Súlya sokkal nagyobb mint a polisztirolé, így a falra való felfogatásnál nem elegendő a műanyag szeggel ellátott hőszigetelő tárcsás dűbel, hanem fémszeges testvérét kell alkalmazni. Tűzveszélyességi besorolása is kimagaslóan jó(A1), hiszen nem éghető. Nyugat- Európában 8m homlokzati magasság felett már kötelezővé tették a kőzetgyapottal történő hőszigetelést tűzvédelmi okokból. Kimondottan olyan falazatok tekintetében kell használnunk ezt a szigetelő anyagot amelyek „lélegző” szigetelést igényelnek(vályog, tömés, műemlék). Alkalmazásakor az anyaghoz illő speciális kőzetgyapot ragasztót kell alkalmazni, és szintén „szellőző” szilicon kötőanyagú nemesvakolatot.
Mivel az előzőekben említett anyagok képesek a víz felvételére egy tökéletesen viztaszító terméket kell választanunk, a lábazat tekintetében. A ház ezen része találkozhat a nedvességgel a földben lévő pincefalak esetében például. Kimondottan erre a falazati szakaszra ajánljuk a Gematherm XPS lábazati szigetelő lemezeinket. Ez egy zárt cellaszerkezetű anyag amely nem képes a víz felvételére. Specifikusan erre a felületre ajánlott vakoló anyagot is forgalmazunk amelyben 12kg különböző színű lábazati kavicsot keverünk 4kg műgyantába. Az így kapott lábazati vakolat teljesen víztaszító és alkalmazható a homlokzat alsó földhöz közeli részein.
Lakóterünkben is alkalmazhatunk különböző megoldásokat, legyen szó csak hőszigetelésről vagy hangszigetelésről egyaránt. A lépésálló EPS 100 szigetelést a földre helyezve elérhetjük lakóterünkbe alulról bejutni kívánó hideg megállítását. Emeletek között a padlóra fektetve is alkalmazható, csak ilyen helyeken elegendő a 2-3 cm vastagságú, míg talajon fekvő padló esetében indokolt a 8-15 cm vastagság.
Elérkeztünk házunk legfelső szerkezeti egységéhez, a tetőhöz, és a padlástérhez. Fontos megkülönböztetni a lakótérként beépített, vagy hasznosítatlan padlásterek aljzatát. Utóbbi esetében bőven elegendő, ha tekercses üveggyapotot fektetünk a padlóra. Lehetőleg több rétegben tegyük ezt minimum 15 cm vastagságban, és ügyeljünk arra, hogy az egyes tekercsek csatlakozási pontjai ne essenek egymás fölé ezzel is növelve a hőszigetelési képességét.
A gerendák közé, a cserepek alá viszont táblásított nem vakolható kőzetgyapotot ildomos rakni, hiszen a lécek közé jó alakíthatósága miatt teljesen megfelelő. Ez az anyag sokkal puhább mint homlokzatra alkalmazható vakolható fajtája. A lécek között rá szoktak segíteni a mesterek drótozással, hogy a helyén maradjon. A szigetelőanyagban esetlegesen lecsapódó pára megelőzését hivatott elérni a párazáró fólia, amit a fűtött tér és a táblás kőzetgyapot közé kell telepíten.
A falazatok és szerkezeti egységek sajátosságai miatt figyelmesen kell megválasztani az oda illő, lehető legnagyobb hőszigetelő képességgel bíró anyagot. Javasoljuk, hogy laikusként, minden esetben egyeztessenek hozzáértővel, vagy energetikai szakemberrel, mielőtt megválasztanák a hőszigetelő anyagot.
Napjainkban az utólagos hőszigetelés egyre jobban terjed kis hazánkban is, akárcsak a nyugati országok körében.
Az új építésű lakóházak esetében már elengedhetetlen. Bolygónk erőforrásai folyamatosan fogyatkoznak, ezért saját érdekünk, hogy csökkentsük az energiahordozók felhasználását. Fontos megemlíteni, hogy megfelelő hőszigeteléssel jelentős rezsit takaríthatunk meg.
Szigeteletlen házak esetében a hőveszteség eloszlik az egyes lakórészeket határoló szerkezeti egységek között. Nagyságrendileg ezek a következőképpen alakulnak:
• Tető: 25 %
• Homlokzat: 25-30 %
• Nyílászárók: 20 %
• Pincefödém: 15 %
Minél rosszabb az adott falazatunk hőszigetelő képessége annál nagyobb javulást, látványosabb eredményt érhetünk el utólagos homlokzati szigeteléssel. Egy B30-as téglából épült fal 15 cm vastagságú polisztirollal történő leszigetelése esetén az addig távozó hőveszteség 80-90%-át is megtakaríthatjuk. Mi sem jelzi jobban, hogy ez megéri. A teljes beruházás mindösszesen 4-5 év alatt megtérülhet és egy energia hatékony épületet magasabb áron is lehet értékesíteni.
A homlokzati hőszigetelő rendszereket nem véletlenül helyezik a falazat külső felére. A belső és a külső hőmérséklet így nem a falainkban egyenlítődik ki. A szigetelés védelmet ad az egész szerkezetnek, hiszen csökkenti az éves hőingadozását, ebből kifolyólag évtizedekkel megnőhet a fal élettartama.
A hőszigetelő anyagok megvásárlása mellett fontos még a kivitelezés minősége is. Minden esetben figyeljünk arra, hogy az anyagokat a megfelelő módon, és megfelelő anyagszükségletek figyelembe vételével hordják fel a falazatra. Be kell tartani, és tartatni a kivitelezési előírásokat! Ez lehet az időt álló szigetelésünk egyik kulcsa.
A szigetelés fontossága mellett szól az egészségügyi megfontolás, hiszen nehezebben telepedik meg a penész falaink belső sarkainál. Így csökken a légúti megbetegedések kockázata.
Az utólagos homlokzati hőszigetelés tehát nem csak egészségi állapotunkat javítja, hanem hosszabb távon pénztárcánkra is jó hatást gyakorol.
A még fagymentes, kora ősz tökéletes időszak arra, hogy időben felkészüljünk a téli hideg ellen és hőszigeteljük családi házunkat! Nem csak a fűtési számlánk csökkentésére kell ilyenkor gondolni, nem elhanyagolható szempont a környezetünk védelme a káros anyagoktól, valamint egészen egyszerűen az a komfortérzet, amit egy megfelelően szigetelt lakóépület télen (és nyáron!) biztosít!
Nagyon fontos lesz a következő években odafigyelnünk a korszerűsítési követelményekre. 2021-re megszigorodnak a családi házakra vonatkozó energetikai szabályok, miszerint csak azok a lakóépületek kaphatnak lakhatási engedélyt, amelyeknek az erőforrás igénye közel 0 értékű. Érdemes folyamatosan figyelni a pályázatokat, mert a CSOK-ot is kibővítik a felújításokra is, illetve pályázattal fogják segíteni az 1980 előtt épült családi házak rekonstrukcióját is.
Idejétmúlt nyílászárók, hőszigetelés teljes hiánya vagy a kazánok rossz minőségével károsítjuk a környezetünket a túlzott víz illetve a levegő felhasználással, amit bolygónk már nehezen bír. Átlagosan itthon egy évben 300 kWh/év/m2 energiát fogyasztunk el, míg a szomszédban élő osztrákok ennek csupán felét, a svédekről nem is beszélve, akik a környezetkímélő életmódjukról híresek – náluk majdnem 70 %-al többet fogyasztunk.
melyek energetikai szempontból természetesen nem a mai követelmények szerint épültek, ebből kifolyólag mind az energia (és pénz)pazarlás, mind a környezetkárosítás igen jelentős, és erre akkor is fel kell hívnunk a figyelmet, ha tudjuk: egy idősebb ház önerejű szigetelése nem mindenkinek áll módjában.
„A magyar háztartások energiafogyasztásának csökkentésére, ezáltal pedig ökológiai lábnyomunk csökkentésére az egyik leghatékonyabb, a lakosság számára is elérhető eszköz a szigetelés, amely révén – korszerű nyílászárók és a megváltozott hőigényeket lekövetni képes kazán megléte esetén – akár 40-50%-kal is csökkenthető egy 60-as, 70-es években épült magyar családi ház energiafelhasználása és az általa a légkörbe jutatott üvegházhatású gázok mennyisége” – nyilatkozott Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója:
„Egy 100 négyzetméteres otthont nagyjából 1,8 millió forintból lehet szigetelni korszerű hőszigetelő anyagok felhasználásával, a 2018-tól az energetikai felújításokra vonatkozó előírásoknak megfelelően. Az épület energiahatékonysági fejlesztéseknek új lendületet adhat az, ha a Családok Otthonteremtési Kedvezményét (CSOK) lakásfelújításokra is igénybe lehet majd venni, illetve ha a panelprogram mintájára a legjellemzőbb és legenergiapazarlóbb vidéki családi házakra, a kocka házakra is kidolgoznak egy felújítási programot” – emelte ki a pályázat fontosságát a szakember.
A 2018-tól szigorodó szabályozásoknak köszönhetően figyelemmel kell lennünk a „költségoptimalizált követelményszintre”, melynek eredményeként az épületeknek sokkal kisebb energiafelhasználást kell mutatniuk. Ennek három pillére: a szigetelés, a nyílászárók cseréje, valamint a korszerű fűtés és kazán.
Bízzunk benne tehát, hogy az állami támogatás nem marad el a következő években, de ettől még fordítsunk figyelmet a szigetelés szakmai színvonalára is, melyben a Knauf adott segítséget és alapelveket:
Forrás: Furdancs Blog
Bizonyára sokan tapasztaltuk már, hogy a tetőtéri szobában nyáron szinte megfulladunk a hőségtől, télen meg azon gondolkodunk, hogyan lehetne úgy elérni egy kellemes, meleg hőmérsékleti szintet, hogy közben ne kelljen folyamatosan fűteni, de ne is fázzunk meg. Mivel a meleg levegő mindig felfelé száll, így több energiát fogyasztunk a földszinti fűtéssel, mint gondolnánk. Igaz az, hogy így a tetőtérben kb. 3 – 4 fokkal melegebb lesz, de szigetelés hiányában ez távozik is. Tehát, pazarlunk akaratlanul is.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy egy tetőszerkezet ugyanolyan figyelmet és törődést igényel, mint a homlokzat, mivel ez esetben is egy külső határolószerkezetről van szó. Ráadásul, egy tetőszerkezet intenzívebb felmelegedésnek van kitéve a Nap beesési szöge miatt.
Ez nagyon jellemző olyan esetekben, melyeknél a tetőteret utólagosan építik be (pl. bővült a család, önállósodni próbál a tini gyerek…). Ilyen szigetelésre a legjobb választás az üveg – vagy kőzetgyapot, mint szigetelő anyag. Ezt az anyagot kell a szarufák közé elhelyezni. Elméletileg, ezt a folyamatot megoldhatjuk mi magunk is, de a legjobb és legbiztosabb az lenne, ha szakember végezné el. Minden esetben meg kell győződni a szigetelőanyag minőségéről. Kiválóan helytáll eme témában a Knauf Ecose üveggyapot, mely elég alacsony Lambda (hővezetési tényező) értékkel rendelkezik (0,039 körüli vagy annál alacsonyabb érték). Fontos, hogy nagy vastagságban vagy akár több rétegben helyezzük el, figyelve arra, hogy minőségi munkát végezzünk (ha mégis mi magunk akarjuk megoldani a szigetelést).
Miután már kialakítottuk a belső burkolatot, és elvégeztük a szarufák közötti szigetelést – munkánk véget ért. Utólagos hibákat nagyon nehezen és költségesen lehet javítani, arról nem is beszélve, hogy nagyon nehéz, vagy lehetetlen hozzáférni bizonyos az érintett területekhez. Azért is javasolt, hogy szakember végezze ezt a feladatot, hisz egy megfelelően kivitelezett szigetelés 40 – 50 évre szól. Szolgál minket, és többszörösen téríti vissza befektetett pénzünket.
Ez, mondhatni, kulcsfontosságú. Arról a fóliáról beszélünk, mely úgynevezett alátéthéjazat szerepét tölti be. Az említett fólia lehet párazáró vagy páraáteresztő.
Abban az esetben, ha a fólia párazáró, figyelnünk kell arra, hogy a szarufa vastagsága ne legyen teljes keresztmetszetében szigetelő anyaggal kitöltve. Egy egyszerű példaként említenénk azt az esetet, hogy ha 10/15 – ös a szarufánk, akkor semmi esetre se legyen 15 cm – es vastagságú. Mindez azért fontos, mert a belülről kifele áramló pára bejut a hőszigetelő rétegbe, ami szellőztetést igényel. Ezt egy keresztmetszetű légrés segítségével meg is tudunk valósítani. Mindez a kondenzáció megelőzésére szolgál.
A szarufa köztes része teljes keresztmetszetében kitölthető abban az esetben, ha alátéthéjazatként páraáteresztő fóliát alkalmaztunk. Ha egy fűtött helyiségből kijövő pára bejut a hőszigetelő rétegbe – nagyon sok problémát okozhat számunkra. Ezért fontos, hogy a belső páratechnikai réteg kellőképpen legyen beépítve, de az is fontos szempont, hogy minőségi termék legyen. Abban az esetben, ha az említett réteg nem légtömör vagy esetleg sérült, kiszakadt – hatalmas kárt okozhat a tetőszerkezetben, mely akár végleges is lehet. Elég akár egy fűtési szezon ahhoz, hogy a hőszigetelő réteg károsodjon.
Manapság már minden – építkezéssel, felújítással kapcsolatos mozzanat – előírásokra épül. Mivel fontos számunkra, hogy otthonunk tetőszerkezete hőhídmentes és homogén szigeteléssel rendelkezzen, javasolt egy kiegészítő (5 – 10 cm – es) hőszigetelést végezni. Ezzel, a ma hatályos hőtechnikai előírásoknak is eleget teszünk. Ezt a kiegészítő szigetelést merőleges irányban helyezzük el a szarufák belső oldalán. Ha megnézzük a szigetelő rétegek teljes vastagságát, minimum 25 cm – t el kell, hogy érjenek.
Egy tetőtér szigetelő képessége javítható egy alacsony lambda értékű anyag beépítése által. Minél alacsonyabb az említett érték, annál jobb. Arról nem is beszélve, hogy nem mindegy a szigetelő anyag vastagsága sem, helyhiány tekintetében.
Mielőtt belevágnánk otthonunk hőszigetelésébe, számos kérdés merül fel bennünk, aztán félelmeink miatt -melyek többnyire abból fakadnak, hogy tévesen vagy kevésbé vagyunk informálódva – halogatjuk a munkálat elkezdését.
Tisztában vagyunk azzal, hogy egy megfelelő hőszigeteléssel, sok energiát, ezáltal pénzt takaríthatunk meg, mindennek ellenére sokan tartunk attól, hogy esetleg fog – e megfelelően szellőzni a fal; vajon a külső vagy a belső szigetelés a jobb; van – e jelentősége a vakolat színének… Ilyen és ehhez hasonló dilemmák kavaroghatnak bennünk.
Az alábbiakban segítünk néhány, elég gyakori kérdést megválaszolni.
Állítólag, olcsóbb is, annak ellenére, hogy ugyanolyan jó, mint a külső…
Ne csak a spórolást tartsuk szem előtt, hisz vannak más szempontok is, amit figyelembe kell venni. Vajon miért van az, hogy a szakemberek nem minden esetben javasolják a belső hőszigetelést? Okkal teszik ezt, jót akarnak nekünk. Szakmai tudásuk és tapasztalataik révén tudják, hogy belső hőszigeteléssel a homlokzati falak télen sokkal hidegebbek lesznek, mint egy külső hőszigeteléssel. Mindez azért van, mert belső szigeteléssel tulajdonképpen megakadályozzuk, hogy az említett falakat a belső, meleg levegő átjárja. Abban az esetben, ha a párazárás nem a legprofibb módon lett megoldva, a hideg fal és a szigetelés érintkezésénél páralecsapódás keletkezik, aminek penészes fal lesz az eredménye.
A hőszigetelés lényege a hőtárolás. Abban az esetben, ha belső szigetelés mellett döntünk, nem árt tudnunk, hogy a külső falak átveszik a külső levegő hőmérsékletét, így a hőtároló képesség nem tud érvényesülni. Ebből is adódik, hogy gyorsabban kihűl az otthonunk, és megint azon kell gondolkodnunk, hogyan érjünk el „takarékos meleg”- et.
A belső szigetelést olyan épületek esetében érdemes alkalmazni, ahol rövid ideig tartózkodunk, lakunk – gondolok itt egy nyaralóra. Itt a fent említett páralecsapódás kockázata kisebb.
A fenti kérdésre azt mondanám, ne sajnáljuk a pénzt a megfelelő hőszigetelésre. Az a legjobb otthonunk – és önmagunk számára – ha a külső szigetelést választjuk. Egészségünk és komfortérzetünk javára fog szolgálni.
Akárcsak nekünk, embereknek, a kis állatok, rágcsálók számára is jó érzés egy meleg, hidegtől védett helységben tartózkodni. Ezen állatkák a beépítetlen tetőteret tartják a legmegfelelőbb menedéknek a téli hónapokban, mivel alig használt területről van szó. Számukra a tetőtér melege a lényeg, maga a menedék, nem pedig a hőszigetelés anyaga. Ezt abból is tudhatjuk, hogy még egy szigetelés nélküli tetőtérbe is beköltöznek. Kell nekik egy csendes, hidegtől védett zug.
A beköltözést úgy tudjuk legjobban kiküszöbölni, ha figyelünk arra, hogy ne legyen sehol egy rés, egy lyuk, amelyen át a tetőtérbe vagy a tetőszerkezetbe be tudnak jutni.
Nagyon fontos, hogy otthonunk levegője a lehető legtisztább legyen, nem csak egészségügyi szempontból, hanem mert egyszerűen jobban érezzük magunkat így. A friss levegő fontosságát fokozza, ha esetleg gyerekünk asztmás. Ebben az esetben (is) nagyon figyeljünk arra, hogy a falak ne penészesedjenek. Elég egy csőtörés vagy egy hibás vízszigetelés, máris megjelenik a penészfolt. Szintén penészesedés az eredménye a páralecsapódásnak is, mely abban az esetben jön létre, ha a hőhidak miatt a fal hideggé válik egy meleg – hideg épületszerkezet érintkezésénél. Mindez, egy megfelelő hőszigeteléssel, meg is szüntethető. Arra azonban figyelni kell, hogy NE nedvesen „csomagoljuk be” a falat.
Az üveg – vagy kőzetgyapot – nagyon jó szigetelőanyagok, mivel remek pára- és nedvesség kiengedő képességgel rendelkeznek, ezáltal a fal száraz marad. Ez egy jó választás a tiszta levegő és egészségünk érdekében.
Valóban nem ajánlott. Hogy miért? Mert a világos színű vakolattal szemben a sötét felület magasabb hőmérséklettel rendelkezik. Ennek eredménye, hogy komolyabb hőingadozás esetén, a sötétebb vakolat nagyobb százalékban van kitéve a repedezés veszélyének. Hallgassunk a szakemberre, mellőzzük a sötétebb színt hőszigetelés esetén.
Milyen jó érzés egy férfinak, ha a házzal kapcsolatos „férfias” munkálatokat saját maga el tudja végezni. Arról nem is beszélve, hogy ezzel még imponál is a feleségnek, hisz „az én férjem mindenhez ért”. Ez szép és jó, de érdemes átgondolnunk, milyen fába is vágjuk bele a fejszénket…
Egy hőszigetelési munkálat szakemberi tudást igényel, mert számos komoly probléma fordulhat elő a későbbiekben, amire nem is számítottunk. Pl. nem mindegy, hogy hogyan helyezzük fel az anyagot. Ha hibázunk – hőhíd alakulhat ki, melynek eredménye a penészesedés. Ezt pedig nem szeretnénk ugye? Az is problémát okozhat, ha nem megfelelően rögzítünk.
Ha nem ismerjük kellőképpen a szigetelési folyamatot és annak fortélyait, ne vágjunk bele, mert nem spórolunk, hanem könnyen megeshet, hogy ráfizetünk, nem is keveset. Mindemellett, a ház szerkezetében is komoly károkat okozhatunk, melynek következtében úgyis szakemberhez kell majd fordulnunk. Nem csak a munkát, a tudást és a minőségi végeredményt fizetjük meg. Nem éri meg kockáztatni.
Ha ezen gyakori kételyek mellett lenne még felmerülő kérdése, forduljon szakemberhez, aki készségesen az Ön segítségére lesz.
Az 1973 – as olajválság okaként, a ’70 – es – ’80 – as évek környékén, nagy figyelmet kapott az épületek hőszigetelése, mivel világszerte kénytelenek voltunk azon gondolkodni, hogyan lehetne egy olyan komfortos megoldás találnunk, mellyel az energiafelhasználást is csökkenthetjük. Még fűtés előtt nagyon hidegek a lakás falai. Egy pontos hőszigeteléssel gyorsabban elérjük azt, hogy az átmelegedett falak tovább tartsák a hőt, a meleget. Így még a hőérzetünk is magasabb néhány fokkal. Nem elég, hogy megfelelő nyílászárókkal rendelkezünk, figyeljünk a szigetlelésre is. Higgyék el, megéri. Költség – és energiatakarékos megoldás.
A hőszigetelés megakadályozza a kültér és az épületbelső közti hőterjedést. Ehhez, természetesen nagy hőellenállással rendelkező szerkezetre van szükség. Nem árt, ha az adott épület minden részlege szigetelve van, ugyanis a részben szigetelt területekből a hő átáramolhat egy alacsonyabb hőmérsékletű közeg irányába. Amint tudjuk, a legtöbb hő a falakon át távozik (kb 20 – 40%), de ugyancsak hőt veszítünk tetőkön (25 – 35 %), ablakon (15 – 25%) és padlón vagy akár födémen (10 – 15%) keresztül. Tehát, egy megfelelően választott hőszigetelő rendszer töredékére csökkentheti fűtési/hűtési energiaszámlánkat.
1. Pincefal
Itt egy olyan terület falairól beszélünk, ahol számolnunk kell különböző nedvességhatásokkal. Ezért célszerű a hőszigetelést a vízszigetelés külső oldalán elhelyezni. Erre a célra a zárt cellaszerkezetű extrudált hőszigetelő lapok (XPS) ajánlottak.
Milyen nedvességtípussal találkozhatunk ezen a területen?
2. Pincefödém
Egy lefelé hűlő szerkezetről beszélünk, mely nagyobb hőátbocsátási tényezővel rendelkezik, mint a külső szerkezetek. Ha a pincénk hideg, fűtetlen – a hőszigetelést a pince felőli oldalon kell elvégezni, melyet magába a szerkezetbe is be tudjuk építeni. Fűtött pince esetén úgynevezett peremszigetelést is érdemes alkalmaznunk, mivel a cementlé könnyen beszivároghat az anyagba, rontva a hőszigetelő képességet. Javasolt vakolható expandált polisztirolhab (EPS) alkalmazása. Olyan megoldást is választhatunk, melynél üvegfátyollal társított üveggyapot hőszigetelést építünk be.
3. Lábazati hőszigetelés
Fontos a lábazat szigetelése is, ugyanis a lábazat és a fal csatlakozásánál a hőhíd is nagyobb erővel jelentkezik. Előfordulhat penészesedés, nedvesség lecsapódás is, ami károsíthatja a padlóburkolatot is.
Ha olyan lábazatról esik szó, mely vízszigeteléssel nem védett, akkor mindenképpen zárt cellaszerkezetű hőszigetelő lapokat alkalmazzunk (XPS) – ezek fagyállók is egyben.
4. Talajon fekvő padló hőszigetelése
Ha az épület a talajszint felett van, a lábazaton keresztül rengeteg hőveszteségre kell számítani. Ezek a padlók az épület körvonala mentén veszítik a legtöbb hőt.
A legjobb megoldás az egész padlót hőszigetelni a már említett EPS hőszigetelő anyagok beépítésével.
5. Árkád feletti födém hőszigetelése
Ez esetben majdnem olyan folyamatról beszélünk, mint a pincefödém utólagos hőszigetelése. Mégis, javasolt a burkolat vagy álmennyezet közé szigetelő réteget elhelyezni. Arra viszont figyelni kell, hogy a szigetelési vastagság nagyobb legyen a pincefödémeknél alkalmazott vastagságnál, mivel a télen a külső hőmérséklet alacsonyabb, mint a fűtetlen pincékben.
6. Külső fal utólagos hőszigetelése
Olyan falak esetén, melyek nem rendelkeznek megfelelő hőszigetelő képességgel, hatalmas javulás érhető el bizonyos hőszigetelő anyagok (vakolt vagy burkolt) alkalmazásával. Az EPS páraáteresztő tulajdonságának köszönhetően szinte minden falazati anyagnál alkalmazható. Úgy a téli, mint a nyári időszakban, az előtétfalas homlokzatkialakítás kedvező megoldást nyújt az átszellőztetett légréteges változatban és az átszellőztetett hőszigetelésben is egyaránt.
Mi a hőhíd?
Különböző építőelemeknek köszönhetően, akadnak olyan fal részek vagy akár egész falszakaszok, melyek jobban vezetik a hőáramlást, mint más elemek. Minél intenzívebb ez a folyamat, annál nagyobb az energiaveszteség is, hisz ezeken a részeken gyorsabban kimegy a meleg. Ebből kifolyólag, a tégla jobb szigetelő, mint a beton, mert ez utóbbi gyorsabban átengedi a hőt. Ilyen esetekben az extrudált polisztirolhab hőszigetelés (XPS) javasolt, mivel jó a térkitöltő képessége.
Milyen hőszigetelő anyagokat használjunk?
A sok hőszigetelő anyag közül kiemelünk néhány, leggyakrabban használt típust:
Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a hőszigetelő anyagok?
Legfőbb célunk a hőszigeteléssel az energia megtakarítás. Épp ezért, több szempontot is figyelembe kell vennünk.
Kiváló nyílászárók mellett, megfelelő hőszigeteléssel – a fűtési költségünket jelentősen csökkenthetjük!
Legújabb budapesti, újbudai üzletünk nyitása kapcsán kereskedelmi vezetőnkkel, Tóth Attilával beszélgettünk
Budapesten a JOLA három szaküzlettel várta eddig a vásárlókat. Miért láttátok indokoltnak a boltnyitást Újbudán?
Valóban, Pesten eddig Rákospalotán, Újpesten és Pestszentlőrincen volt üzletünk, azonban a vásárlói igényekből, érdeklődésekből és a munkákból úgy ítéltük meg, hogy feltétlenül indokolt egy budai üzlet megnyitása.
Természetesen a három üzlet mellett az érdi és szigetszentmiklósi üzlet is folyamatosan szolgálta ki a budaiakat, de a vásárlók kényelméért és a kiszolgálás gyorsítása érdekében ezt a lépést az év eleje óta fontolgattuk. Szeptemberre meg is valósul.
Miért pont Újbuda, miért a XI.kerület?
Ha úgy tekintenénk a XI.kerületet, mint önálló várost, akkor az ország ötödik legnagyobb városa lenne, a maga 150.000-es népességével, és 73000 háztartásával. A kerület ugyan igen eltérő városrészekből áll (Kelenföld, Albertfalva, Gazdagrét, Tabán, Lágymányos, Kamaraerdő, Sasad, stb.), azonban a JOLA termékkínálatának sokszínűsége pontosan egy ilyen összetett területre van kitalálva.
Fehérvári út 120. Jól kiválasztott helyszín!
Úgy igyekeztünk megválasztani az új üzlet helyét, hogy mind autóval, mind tömegközlekedéssel egyszerűen lehessen hozzánk találni, és a Fehérvári utat azért az újbudaiaknak és budapestieknek sem kell bemutatni. A Móricz Zsigmond körtérről és a Kosztolányi térről is egyszerűen odatalálni.
Az üzlet könnyedén megközelíthető a XXI., XXII., XII., IX. és I. kerületből is!
Teljes termékkínálattal érkezünk?
Hogyne. Beltéri és bejárati ajtók, fa és műanyag ablakok, padlók, parketták, garázskapuk, hőszigetelési rendszerek, kiegészítők, redőnyök, párkányok. Mindez igényesen bemutatva, szemléltetve, ahogyan az egy JOLA szaküzlettől elvárható.
Mi az, amivel kiemelten készültök a nyitással kapcsolatban?
Természetesen nyitási akciókkal készülünk, de itt is fontos kiemelnünk: üzletvezető kollégánkat június eleje óta képezzük szakmai és gyakorlati oktatásokon, bolti rutint is oktatva neki, valamint a beérkező – szerencsére komoly mennyiségű – érdeklődéseket is ő kezeli már.
Ezt azért is fontos kihangsúlyozunk, mert a JOLA alapfilozófiájának fontos részét képezi az EMBER, akinek szakmai tudása és vevőorientált hozzáállása alapfeltétel és kulcsfontosságú!
A nyitás pillanatára így már valóban jól felkészült, rutinos szakemberek várják majd az érdeklődőket, ami éppoly fontos, mint a JOLA piacvezető árai, vagy a legszélesebb választék!
Hogyan, merre tovább?
Elég nagy Budapest – Egyelőre maradjunk annyiban, hogy készülünk valamire…
Jó üzletet nyitunk – jó üzletet kötünk. Önnel!
Cégcsoportunk több mint 10 éves fejlődését az a szemlélet vitte előre, hogy egyfelől minél közelebb lehessünk Önhöz, másfelől minél kedvezőbb árakat biztosíthassunk. Ezt tervezzük jövőre – is!
A Jola Csoport 2015 őszére az ország 28 pontján, Szlovákiában 1 üzlettel van jelen. Természetesen a térképre tekintve mi is érezzük a hiányosságokat, ezért igyekszünk minél teljesebb üzleti és bővülési tervet kidolgozni 2016-ra.
A termékkínáltunk úgy érezzük, többé kevésbé megfelel az igényeknek, boltjaink méretén nemigen van lehetőségünk változtatni, abból a szemléletből azonban nem engedünk, hogy az általunk kínált termékválasztékot nagyrészt be is tudjuk mutatni, minél teljesebb képet és információt adni önnek. Az üzletekben bejárati és beltéri ajtók, ablakok, redőnyök, párkányok, szalagparketták, laminált padlók, garázskapuk és hőszigetelési mintadarabok tekinthetők meg, minél jobban szemléltetve.
Földrajzi szempontból úgy érezzük, van mit változtatnunk, fejlődnünk. A Dunántúl többé-kevésbé lefedetté vált legfiatalabb, érdi üzletünkkel, azonban itt is van még tennivalónk. Szlovákiai, párkányi üzletünk a komáromi, esztergomi, visegrádi, szentedrei, lakosoknak és a környékbelieknek elérhető távolságra van, Veszprém megyét, a Balaton-felvidéket (Balatonfüred, Tapolca, Ajka, Várplaota) veszprémi üzletünk lefedi. Egyik legkellemesebb boltunk Székesfehérváron várja a Mór-Bicske-Gárdony-Polgárdi négyszökben lakókat.
Mivel a cégcsoport központja Szombathelyen van, természetesen gyakran terelődik a figyelmünk Vas megyére, de mind a celldömölkiek, mind a kőszegiek elérhetik sárvári vagy szombathelyi üzletünket, vagy akár Pápát is, ahova Zircről és Herendről is könnyen elutazhatnak a jó árakért, akciókért.
Valaha Győr-Moson-Sopron megyéből indultunk, itt jelenleg 4 üzlettel vagyunk jelen, elérhető közelségben Csornáról, Kapuvárról, Pannonhalmáról, Tétről, Fertődről, Fertőszentmiklósról.
Zalában kiváló, felkészült kollégák várják Nagykanizsán, Keszthelyen, Zalaegerszegen, ezen városok természetesen méretükből, gazdasági erejükből kifolyólag vonzzák a Letenyén, Szentgotthárdon, Körmenden, Hévízen élőket is.
Somogy megye nagy talány számunkra, Barcson, Nagyatádon, csurgón is terveztünk nyitást, egyelőre Siófok és Kaposvár látja el a megyei feladatokat. Baranyában Pécs viszi a „pálmát”, két városunk (Siklós, Szigetvár) számára elérhető, de a komlóiak sem panaszkodhatnak a távolság miatt. Tolnában vannak adósságaink, egyelőre a dunaújvárosi és pécsi üzletek látják el a régió (Paks, Dombóvár, Szekszár, Bonyhád, Tamási) igényeit, csakúgy, mint a sárbogárdiak, dunaföldváriak érdeklődését.
Budapesten jól hangzik a három (Újpest, Rákospalota, Pestszentlőrinc) üzlet, Szigetszentmiklóssal és Érddel kiegészülve, azonban Buda is megérdemelne egy önálló üzletet, ezt már korábban tervbe vettük.
És akkor a hiányosságok: Bács-Kiskun megyében Kecskeméttel vagyunk jelen, ez az üzlet elérhető Nagykőrőstől Kalocsán át egészen Csongrádig. Baja megérdemelne már üzletet, de most jelen pillanatban a novemberben nyíló gyulai üzletünkre koncentrálunk, mely a békésiek, orosháziak, sarkadiaknak jelent majd örömet (jó árakat, akciókat) bizodalmunk szerint.
Szolnoki boltunk elérhető Ceglédről, Mezőtúrról, Törökszentmiklósról, de akár Jászberényből is.
Szegeden stabil, bejáratott üzlet várja, Makótól Jeruzsálemig Hódmezővásárhelyig jönnek Gáborhoz.
Békéscsabán egyik legtapasztaltabb, legkedveltebb kollégánk várja, Mezőtúrról, Szarvasról, Gyomaendrődről, Szentesről, sőt, Csongrádból is érkeznek hozzá.
Debrecen elérhető távolságra van Hajdúszoboszlóról, Hajdúböszörményből, Nyíradonyról, de érkeznek kivitelezők és vállalkozók Nyíregyházáról, Mátészalkáról is. Előbbiben való üzletnyitásunk a miskolci boltnyitással egyidőben fog történni, reményeink szerint 2016 nyarán, csakúgy, mint Egerben és Salgótarjánban.Az észak-keleti régiót többé kevésbé így ki tudjuk majd szolgálni, akár Sátoraljaújhelyt, Balassagyarmatot, Ózdot, Kazincbarcikát, Gyöngyöst.
Szép terveink vannak tehát, hármasból négyesbe kapcsolunk jövőre, amihez a jelzett városokban keressük leendő kollégáinkat is, csakúgy mint a kivitelezőket, vállalkozókat, lakberendezőket és ingatlanosokat.
Kövesse a sikersztroit 2016-ban is!
